Egy szép őszi napon úgy döntöttünk Daniellel (aki nem hordja a nevén az ékezetet), hogy elkezdünk a lakásban növényt termeszteni. Mivel itthon a falon található spórás lényeken kívül csak a hűtőben leledzik egy-két növény, gondoltuk nézünk valami hasznosabbat is. Meg is pislantottuk az egyik üzletben a dobozos gombát. Ez gyakorlatilag egy műanyag doboznyi gombaföld, amit össze kell keverni vízzel, meg trágyával, majd növeszteni belőle valami élettelit. Még a dátumot is feljegyeztem, hogy tudjuk, újdonsült lényünk hogyan viselkedik a környezeti behatásokra. Szóval 2011. szeptember 26-án így nézett ki a doboz:
Ebből aztán elkészítettük a mi kis gombaföldünket, amit Daniellel (itt sincs ékezet) szorgosan locsolgattunk, pontosabban vízzel permeteztük, mert a mellékelt üzenetben ezt adták meg ukászként. Szóval olyanok voltunk, mint két botanikus nyomozó, akik mindamellett, hogy dokumentálják az eseményeket, részesei is a sztorinak. Szóval megcselekedtük, amit megkövetelt a haza (ez esetben Osztrákia). Aztán egy szép napon - HOPPÁLÁÁÁÁÁ - ez lett a doboz gombaföldből:
Igen, jól látjátok. Pontosan ugyanakkora mennyiségben, mint az eredeti, lett egy doboz gombaföldünk. A doboz, és mindenféle tudományos internetes oldal (gyakorikérdések.hu) szerint 3-4 hét után bekövetkezik az első szedési időszak. Nos, a mi földünk megélt 2, azaz két ilyen szedési időszakot, de gyermekünk egy utódot sem nemzett. Mi tényleg mindent a használati utmutató szerint végeztünk, de úgy jártunk, mint Napoleon Waterloonál.
A következtetés: Ausztriában Marihuana növényt mindenféle engedély nélkül, törvényesen is lehet termeszteni (persze nem kereskedelmi mennyiségben). Ahhoz, hogy Maris életképes maradjon, speciális körülmények kellenek (25 fok, magas páratartalom, UV-fény). Mi megpróbálkoztunk egy doboz gombával, amit sötétben, és hűvösben kell tartani, és csak köbö 3 naponta kell locsolni. De a hadművelet sikertelen volt. Szóval nem hiszem, hogy az elkövetkezőkben az utcán fogok füvet árulni, mert nálunk még a gomba sem marad meg.
