Mit keres az esküvői ruhaszalon mellett egy melegbár? Csak én látom ebben a fricskát? A Thaliastrasse kellős közepén ma erre lettem figyelmes, és rendesen elgondolkodtam, vajon melyik nyitotta meg előbb kapuit? Ez tényleg egy tudatos döntés volt? Vagy csak a véletlenek fura összjátéka? Nem vagyok előítéletes (legalábbis ilyen szempontból nem). Nincs bajom sem a homoszexuálisokkal, sem a házasságot kötni készülő párokkal. Csak egyszerűen szemet szúrt, miközben tömegközlekedtem. Elmerülve gondolataimban azon agyaltam, látogatják-e a ruhakölcsönzőt a bár látogatói is? Na jó, kilépek a sztereo típusokból, szerintem már így is túl sokat lovagoltam ezen a témán.
A kritikus/tömeg/közlekedés
Nagyon úgyfest, hogy csak Agyarországon és Indiában van olyan kritikus tömeg, ami/aki (megfelelő aláhúzandó) számára súlyos problémákat okoz a tömegközlekedés. Vagy csak mi magyarok az ungárnokra támadó gonosz küffődiek miatt érezzük, hogy nem tudunk érvényesülni a buszon/vonaton/villamoson vagy gyalogosként a bicikliúton. Esetleg a 40 éve épülő 4-es metro miatt vagyunk ilyen frusztráltak. És akkor most ismét jöjjön egy közhely, mert mi emberszabásúak ezeket nagyon szeretjük. Van mit tanulnia Magyarországnak, és elég ha csak Osztrákiába megyünk. Mert ugye itt szépek meg újak a vonatok, tiszták, sőt, mindig odaérnek ahová kell. Vagyhát lehet ám, hogy ez nincs éppen pont így, csak mi máshol csak a jót, otthon meg csak a rosszat látjuk meg. Oké, itt Bécsben nem az 1960-ban gyártott metroval utazgatunk, létezik, és működik az utastájékoztatás (megjegyzem ez a Szigetközben is teljesen rendben van, a helyközi járaton a buszsofőr például rendszeresen kikiabál az ajtón, hogy hová tart a busz), és ha le kell szállni valami miatt az öszterreiche tömegközlekedési eszközről, azt nem a lángoló fejű sofőr leheletéből, hanem egy hangszóróból kedvesen motyogó nénitől tudjuk meg. De igen, itt nyugaton is szemetelnek az utasok, és itt sem azonnal takarítják a vagonokat, sőt előfordul az is, hogy hetekig nem üzemel egy megálló, mert újítják fel. A különbség szerintem abban rejlik, hogy az utazásért kifizetett összeg a szolgáltatással arányban van, és mind a közlekedési vállalatnál dolgozók, mind az utasok rugalmasabban, illetve toleránsabban kezelik a fennakadásokat. Már csak azért is, mert a pénzükért a fogyasztók tényleges szolgáltatásokat kapnak, és nem azt éreztetik velük, hogy a della már megint csak a felső vezetőknél (vagy felső vezetéknél) kötött ki. Persze erre a színvonalra sosem fog eljutni Hungária, de az meg nem meglepő, hogy a fennakadás valahol a négyes metro környékén történt, és már akkora a dugó, hogy abból kikászálódni a kritikusnak nevezett tömeg nem tud.
